|
A Császár-fürdő Budapest legősibb fürdőinek egyike. Írott története a rómaiak korába nyúlik. Egy Claudius császár (41-54) idejéből származó felirat tanúsítja az itteni vizek – aquae calidae superiores et inferiores – létét. A Császárt egy szűk sikátor választja el a Lukács Gyógyfürdőtől (érdemes mindkettő leírását elolvasni).
Anonymus magyar történetíró (XII-XIII. század) megemlékezése szerint a honfoglaló Árpád-fejedelem (895?-910) a Dunán átkelvén ezeknél a Felhévízeknél pihent harcai során. Egy 1148-ban kelt oklevél tanúsága szerint ezen a helyen volt Forum Geyzae, vagyis Geyza-Vásárhely, amely II. Géza királyról (1130-62) kapta a nevét. A török hódoltság (1526-1697) idején érték fénykorukat az itteni fürdők. Mohamed pasa a fürdők melletti dombon (a mai Rózsadombon) a szentéletű Gül-Baba tiszteletére türbét emeltetett és a fürdőket derviszárdákkal kapcsolta össze.
Oláh Miklós helytartó, esztergomi érsek (1493-1568) szerint e terület híres volt templomáról, valamint pompás fürdőházáról: 32 fedetlen, csodáshatású fürdője van, némelyik a Duna-parttól alig tízlépésnyire található és a parasztok, szőlőművelők fejig merülve fürdenek benne. A fürdő közelében fakadó hideg forrás bőséggel zubogó vize két malmot is hajt (a mai Török-forrás). Egy török ebszámoló szerint Buda város végén van a Veli bég fürdő (a mai Császár-fürdő gőzfürdője). Vize középmelegségű s a forrás öt malmot is hajt (a mai Malomtó és a Nádor-forrás).
Brown Eduard angol orvos 1697-ben megjelent munkájában megemlékezik Vel bég díszes fürdőjéről, azután a „Barut degirmene”, vagyis a lőpormalom melletti fürdőről, a mai Lukács-fürdőről. Harmadiknak a Kaplia nevű fürdőt nevezi, amely 1669-ben a nagy budai tűzvész idején elpusztult. Ez felel meg a Császárfürdő átalakított mai népfürdőjének.
Buda vár visszafoglalása után (1686) gróf Marsigli pontos leírásokat és rajzokat készített a törökök idejéből megmaradt épületekről. A Császár-fürdő az többi fürdővel egyetemben a kincstár birtokába jutott; I. Habsburg Lipót német-római császár és magyar király idejében (1657-1705) Thermae Regiae Majoros néven ismerték.
1804-ben a Helytartótanács felszólítására orvosokból álló bizottság vizsgálta meg a Császár-fürdő gyógyforrását. Az orvosi jelentés után 1806-ban Marczibányi István királyi tanácsos vásárolta meg a Császár-fürdőt és jótékony adományként a budai Irgalmasrendnek adta azzal a kikötéssel, hogy a fürdő jövedelméből betegeket és szerzeteseket tartsanak el (ma is az egészségügyet szolgálja). Ebben az időben a Császár szerény kis fürdő volt. 1842-ben építették a nagy gyógyudvart, két melléképülettel, 100 lakó- és 85 fürdőszobával, 340 ezer forint költséggel.
Az egykori Kapli (zárt) fürdő felhasználása és átalakítása gőzfürdővé az 1860-as évekre vezethető vissza, amikor a márványfürdők készültek, valamint a női és a férfi uszodát létesítették. Az újítások a bérbevevő Berger testvérek vállalkozásának köszönhetőek. A Császár-fürdő gőzfürdője egyike volt az első budapesti gőzfürdőknek.
Mintegy 160 esztendeje Edvi Illés megrajzolta Budapest fürdőváros erényeit, különösen a Császár-fürdővel kapcsolatosakat. A modern balneológusokkal egyetértően már ő is rámutatott, hogy Budapest fürdőváros különleges értékét az adja, hogy a betegek egy olyan modern városban részesülhetnek a gyógyításban, amely nem elhagyott hely, hanem a legkülönbözőbb szórakozásokra is alkalmat nyújt.
Az Országos Balneológiai Egyesület 1933-ik évi ismertető füzetében megállapította, hogy a Császár-fürdő tökéletesen pótolja Pöstényt, Bádent, Baden-Badent, Wiesbadent, Aachent és Trencsénteplicet. Az Igalmasrend által házilag kezelt Császár-fürdő igazgatósága 1935. április 18-án mutatta be a budapesti gyógyintézmények és a sajtó képviselőinek a Császár-fürdő különböző fürdőlehetősége és gyógyítást nyújtó intézményei mellett legújabb és Európa-szerte ritkaság számba menő létesítményét: az új iszapfürdőt.
A fürdőhöz 1926-ban versenyuszodát építettek. 1965-ben került a Császár-fürdő az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet (később: Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet), vagyis az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe. Az intézmény 2000-től ismét az Irgalmasrend oltalmában működik. A gyógyításhoz és a kezelésekhez a gyógyvíz és a minősített ásványvíz a Budapest Gyógyfürdői és Hévize Rt. Lukács-fürdőjének és a Margitsziget nagyhírű Magda-forrásának mélyfúrású kútjaiból érkezik.
Linkek Budapest
Térkép
|
Világító zuhanyfejek,
hogy a fényben valóban fürödhessen... |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése